A Munkatörvény legújabb változásai:

1.      A FELMONDÁSI IDŐ NEM SZAKAD MEG

– az éves szabadság, fizetett szabadság és ideiglenes munkaképtelenség idejére azon munkavállaló esetében, akit a munkáltató a felmondási időre mentesített a munkavégzési kötelezettség alól,

– míg azon munkavállaló esetében, akit nem mentesítettek a munkavégzési kötelezettség alól, az ideiglenes munkaképtelenség megszakítja a felmondási időt, de a munkaviszony mégis megszűnik a felmondásról szóló határozat kézbesítéséről számított 6 hónap elteltével.

2.      A MUNKAVISZONY BÍRÓSÁGI MEGSZÜNTETÉSE

–       A munkaviszony bírósági megszüntetésének esetén a munkavállaló számára fizetendő kártérítés a munkavállaló legfeljebb 8 havi szerződött, vagy előírt fizetésének összegében határozható meg.

3.      MUNKAVÁLLALÓ ÁTADÁSA KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSNAK

–    Amikor a munkáltatónak többé már nincs szüksége egyes munkavállalók munkájára, e munkavállalókat átadhatja a vele különleges előírás alapján jogviszonyban álló kapcsolt vállalkozásnak, külföldre legfeljebb 6 hónapra, illetve itthon legfeljebb 2 évre, továbbá erre vonatkozóan kötelezően léteznie kell egy írott szerződésnek a munkáltatók között, a munkatörvényben előírt kötelező elemekkel, valamint a munkavállaló írásos jóváhagyásának.

4.      HATÁROZOTT IDEJŰ MUNKASZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

– az egymást követő, határozott idejű munkaszerződések – melyeknek kötelezően tartalmazniuk kell a határozott idejű foglalkoztatás objektív okát is, – összes tartama, az első szerződést is beleértve, három évre korlátozódik, kivéve, ha erre az ideiglenesen távol lévő munkavállaló helyettesítése miatt, vagy más, a törvényben, vagy kollektív szerződésben megengedett objektív okokból van szükség.

– kivételt képez az első határozott idejű munkaszerződés, melyet a munkáltató a munkavállalóval az objektív okok feltüntetése nélkül is megköthet 3 évnél hosszabb időtartamra is.

5.      MUNKASZABÁLYZAT

–       A munkáltató, aki legalább 20 munkavállalót alkalmaz, köteles munkaszabályzatot hozni és azt megjelentetni, valamint az új törvény előírja a régi munkaszabályok összehangolási kötelezettségét is az új törvénnyel, az új törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül.

6.      OTTHONRÓL VALÓ MUNKAVÉGZÉS LEHETŐSÉGE (ELKÜLÖNÍTETT MUNKAVÉGZÉSI HELY)

–       Megszűnt a munkáltató kötelezettsége, hogy minden, elkülönített munkavégzési helyen való munkavégzésről szóló szerződésről tájékoztassa az illetékes felügyeletet, továbbá egyszerűsödött az elkülönített munkavégzési helyen történő munkavégzésről szóló szerződés tartalma is, és az ilyen szerződésnek azokon az adatokon kívül, melyeket minden más munkaszerződésnek tartalmaznia kell, tartalmaznia kell a Munkatörvény 17. cikkelyében szereplő adatokat is.

7.      A NEM TELJES MUNKAIDŐBEN DOLGOZÓ MUNKAVÁLLALÓK ANYAGI JOGAI

–       Az új munkatörvény bevezeti a munkavállaló anyagi jogai arányosságának elvét a szerződött, nem teljes munkaidővel arányosan (a munkáltatónak többé nem kell kifizetnie a nyaralási pénzt, karácsonyi pénzt, jubileumi jutalmakat és hasonló kiadásokat ugyanazon összegben, mint a teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalóknak, hanem az ő számukra e juttatások a szerződött munkaidővel arányosan kerülnek meghatározásra)

8.      ÜGYNÖKSÉGEK ÚTJÁN ÁTADOTT MUNKAVÁLLALÓK

–    Abban az időszakban, amikor a határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazott, átadásra kijelölt munkavállaló nincs átadva a felhasználónak, bérkompenzációra jogosult, az előző 3 hónapban kifizetett átlagbérének összegében.

–        Az átadott munkavállaló szerződött fizetése és más feltételei nem állapíthatók meg a felhasználónál az azonos munkák végzésére alkalmazott munkavállalók fizetésénél kisebb, illetve kedvezőtlenebb összegben, illetve feltételeinél kedvezőtlenebb módon.

–         A munkavállalók átadhatóságának időtartama 1 évről 3 évre módosult.

9.      A MUNKAVÁLLALÓ TELJES MUNKAIDŐN TÚLI MUNKAVÉGZÉSE

–       Lehetővé vált a munkavállaló munkaidőn túli munkavégzése, heti 8 óra tartamban, összesen évi 180 óra időtartamig, a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók esetében, azzal a feltétellel, hogy a munkáltató, akinél a munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik, jóváhagyja az ilyen munkavégzést.

10.     MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS

–    Amennyiben a munkaidő egyenlőtlenül van beosztva, azt a munkaszerződésben, szabályzatban, kollektív szerződésben, a munkástanács és a munkavállaló közötti megállapodásban, külön előírásban, vagy a munkáltató által hozott írásos határozatban kell meghatározni. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, és az időszak, ameddig az tart, nem lehet rövidebb egy hónapnál, sem hosszabb egy évnél, a munkáltatónak pedig a munkavállalót annak munkaidő-beosztásáról, vagy a munkaidő-beosztás módosulásáról legalább egy héttel előre tájékoztatnia kell. Ez azt jelenti, hogy most minden munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló munkaidejének egyenlőtlen heti, illetve havi beosztására, oly módon, hogy egy időszakban az a teljes munkaidőnél hosszabb, a következő időszakban pedig a teljes munkaidőnél rövidebb legyen, de a munkabeosztás során a munkaidőnek meg kell egyeznie a munkavállaló szerződésében meghatározott teljes, illetve részmunkaidővel.

–        Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló legfeljebb heti 50 órát dolgozhat, beleértve a túlórákat is, illetve 60 órát, amennyiben az meghatározásra került a kollektív szerződésben.

–    Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén korlátozott a teljes óraszám, melyet a munkavállaló a meghatározott időszakban ledolgozhat, oly módon, hogy 4 egymást követő hónapot átfogó időszakban a munkavállaló nem dolgozhat többet heti átlag 48 óránál, beleértve a túlórákat is.

–       Az új törvény megengedi, hogy kollektív szerződésben szabályozzák az ún. „óra-bankot“, azaz az összes óraszámot, oly módon, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás ideje alatt a munkavállalók heti 50 óránál többet is dolgozhatnak, de az összes óraszám ekkor nem lehet nagyobb átlagosan heti 45 óránál egy 4 hónapos időtartamban.

–       Amennyiben az egyenlőtlen munkaidő-beosztás meghatározott időtartamának lejárata előtt is már a munkavállaló munkaideje megegyezik az ő szerződött teljes, vagy részmunkaidejének, a munkáltató e munkavállaló számára a megállapított időtartam fennmaradt részének lejártáig túlórát rendelhet el, amennyiben szüksége van e munkavállaló munkájára.

11.     TÚLÓRA

–        Az új törvény előírja, hogy minden munkavállaló számára a túlórát kötelezően írásban kell elrendelni (amennyiben sürgősség miatt a munkáltatónak nem áll módjában kiadni az írásos utasítást a munkavállaló részére a túlóra megkezdése előtt, a munkáltató köteles a szóbeli utasítását írásos formában is megerősíteni a túlóra elrendelésének napjától számított 7 napon belül)

–        Tilos a túlóra a kiskorúak és az olyan munkavállalók esetében, akik más munkáltatónál kiegészítő munkát végeznek

–        A terhes nő, a 3 éves kor alatti gyermekkel rendelkező szülő, az egyedülálló szülő és a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló túlórát csak akkor végezhet, ha a munkáltatónak írásos nyilatkozatot küld, mellyel beleegyezik az ilyen munkavégzésbe.

12.     ÉJSZAKAI MŰSZAKBAN VÉGZETT MUNKA

–        Ha a munkát váltott műszakban végzik, mely éjszakai műszakot is magában foglal, a munkáltató köteles biztosítani a műszakok váltakozását, oly módon, hogy a munkavállaló éjszakai műszakban folyamatosan legfeljebb egy hetet dolgozzon.